Vic Edelbrock- A sebesség személyesen

 Amerikai autós körökben  túlzás, és nagyobb rizikó nélkül állíthatom az egyik legismertebb tuning márka  az Edelbrock.

Szinte senki sincs akinek valamilyen formában legalább egyszer nem szerepelne az autójában az Edelbrock felirat-legyen az karburátor, szívóteknő, vízpumpa, szelepfedél vagy csak egy félig leesett matrica amit  valamelyik havertól kapott a tulaj.

Azonban, hogy honnan is indult a mára már cégóriássá növekedett vállalkozás, azt már kevesebben tudják.

Én most elmondom, ha továbbolvasol....  

TŰZ VAN!

Talán semmi köze hozzá, talán minden annak a tűznek köszönhető akkor 1927-ben a kansas-i Wichitában tombolt anno az akkor 14 éves Vic szüleinek vegyeskereskedésében.

Addig az üzlet jók ment, és a fiatal Vicnek mindene megvolt, ám a tűz után kénytelen volt munkát keresni, hogy a család fenntartásában részt vegyen.

Otthagyta hát az iskolát és hála kézügyességének és érzékének a szereléshez, autószerelő műhelyekben vállalt munkát.

A nagy gazdasági válság rendkívül érzékenyen érintette Kansast, így Vic és testvére Carl Kaliforniába költözött, ahol 1933-ban megismerte Katherine Collist a fiatal Ír  lányt, akit mindössze két havi ismeretség után feleségül is vett.

Akkoriban a Flathead volt a minden

Az első idők kemények voltak az ismeretlen államban, parkolófiúként kereste kenyerét, de tudtak feleségével félretenni annyi, hogy sógorával tudott nyitni egy saját kis műhelyt Hollywoodban a Whilshire Boulevardon, ami olyan jól beindult, hogy egy évvel később már nagyobb helységet bérelt a Venice és a Hoover sarkán.

Ekkor került Edelbrock mellé Eddy Meeks is, aki végig a cégnél is maradt, 1993-as nyugdíjazásáig! mondhatjuk, hogy családias lehetett a hangulat-és zseni az ember.

Ebben az időben fordult Vic a tuning felé is, első kísérleti autója egy 1933-as Chrysler volt, Erősen érdeklődött az úgynevezett Midgets versenyzés iránt és rendszeresen lejárt a Los Angelestől egy órányira lévő Muroc Dry Lake-ra, ahol rendesen adta a gázt 32 -es roadsterének,- melyet a hétköznapokban is használt.

Fej behúz, kormány markol

a "csúzli" szívóteknő

Mint akkoriban minden srác, ő is ledobálta a feleslegesnek ítélt nehezékeket kocsijáról, mint sárvédők, lámpák, szélvédő, azzal a különbséggel esetleg, hogy az ő autója folyamatos tesztelés alatt állt, a fejlesztéseket azonnal ki is próbálta amiben Tommy Thikston segédkezett neki.

Ekkor már hengerfejekkel is kísérletezett melyekhez Denver fejeket használt, majd azokat tovább módosította, míg a kívánt eredményt el nem érte.
Ezek magasabb kompressziót engedélyeztek, - a névadó város, Denver több mint 1500 méterrel fekszik a tengerszint felett.

Az üzlet remekül ment így Vic teljesen átnyergelt a tuningra, nemsokára jöttek a különböző szívóteknők a Flatheadekhez 2-3 dupla karburátorhoz,  és 1938-ban az első  Slingshot manifolds.

Kedvenc kis Midgetjei között

Csúzlitempó

A név pedig onnan jött, hogy az ilyen teknőkkel szerelt, kocsik úgy indultak meg, mintha csúzliból lőtték volna ki őket...azt hiszem  ehhez nem is kell hozzáfűzni semmit.Pedig  a java még csak ezután jött...

 Vic maga mutatta meg, hogy is kell ezt, 1942-ben 195 km/ órára gyorsult fel a Rosamond Dry Lake-en, - lehet, hogy ez ma nem tűnik soknak, de ne felejtsük el, ez akkoriban olyan volt, mintha manapság körülbelül 280-at menne a kocsink. Vagy valami ilyesmi...

Összesen 13 abszolút csúcsot tudott felállítani az autó, mely a későbbiekben egyre gyorsabb lett

A dátumból már következhet a figyelmesebbeknek, hogy de hát Edelbrocknál nem volt II. világháború?

De volt, miután az Office of Defense Transportation betiltotta az autóversenyeket és egyébként is hívott a Haza,  Mr. Edelbrock egy repülőgépgyárban és egy gépműhelyben gondoskodott arról hogy az Egyesült Államok bátor katonáinak legyen mivel támadniuk.

Ekkor tudatosult benne, hogy ennyi mindent lenne képes még fejleszteni, ha a megfelelő berendezések a rendelkezésére állnának...

Balra Bobby Meeks, jobbra Fran Hernandez

A háború után igazán beindultak a dolgok, Edelbrock erősített tuningolt és versenyautó részlegén, ismét költözött, kirukkolt saját magas kompressziós Flathead fejeivel, és megjelent első katalógusa is, melyben a legkülönfélébb kiegészítőket, alkatrészeket kínálta, a szelepfedéltől kezdve a főtengelyig.

Kurtis féle hűtőmaszk, 237 ci Flathead a Pierson kupéban

Persze a versenyzés továbbra is fontos szerepet játszott, hisz Edelbrock pontosan tudta, hogy a jó eredmények aztán lecsapódnak az eladásokon is- ezért volt remek hír amikor 1950 -ben a Pierson testvérek a szintén Edelbrock motorral épített ültetett tetős 34-es kupéjukkal  már 243 km/órás sebességgel hasítottak és a kocsi orrán megint csak ott virított a felirat: "Edelbrock Special".

Megjegyzem, ez a kocsi a mai napig megérdemelten egy csoda, nemcsak hogy később már 360 körül is ment- ez egy másik történet- de átkozottul jól is néz ki!

Ez az a roadster. Megvan, és remek állapotban tartják- körülbelül félmillió dollárt ér

Egy az első katalógusok közül

Hey, Dyno!

1948-ban megvásárolta első, Clayton gyártmányú teljesítménymérő padját is, ezzel máris mérföldekkel megelőzte vetélytársait, akik kénytelenek voltak az addig általa is használt kitalál-kipróbál-  rendszert használni.

Akkoriba úgy nézett ki a dolog, hogy havonta két-három motort építettek fel megrendelésre, és -most tessék figyelni- a sivatagokban a sikeres rekordkísérletek során tízből 8-9 autóban Edelbrock által gyártott alkatrész is volt!

Hirtelen ismét kicsi lett a hely, már megint költözni kellett, ezúttal a Jefferson Boulevardra ahol a tevékenység maradt, leszámítva, hogy már egy nagyon komoly, különálló gépműhely is a rendelkezésre állt.

Az ötvenes években Edelbrock egyre inkább a sós sivatagok vonzásába került természetesen itt is sikerült amerikai autós szinten történelmet írni, hiszen a híres So Cal Special Streamliner - Dean Bachelor és Alex Xydias autója elsőkét törte át a 200 mérföld/ órás sebességet  egy egymotoros kocsival. Amely ismételten az Edelbrocktól jött....

Igen áramvolanas- igazi old fashioned  Streamliner

1 lóerő/ köbincs

 1955-ben aztán jött a legendás  Chevrolet Small Block, mely -akkor ezt még nem tudták- jött és maradt is. Kompakt méretei, logikus felépítése és elérhetősége szinte megjelenése pillanatában a közönség és a versenyzők kedvencévé tette.

Ez már az SBC a próbapadon az X1 szívósorral

Edelbrock azonnal elkezdte építeni a a "mouse" motort, a megjelenés évében már "padra" tették, a következőben pedig már komoly cikk jelent meg a Hot Rod magazinban.

A történet lényege az volt akkor, hogy miként lehet elérni a mágikus 1 lóerő/ 1 köbincs arányt ami most is jónak számít, de akkor zseniális eredmény volt.

A vezérműtengely egy E szériás darab volt Iskenderiantól, a leömlőket pedig személyesen Bob Hedman adta a projekthez.

Az adatok egészen pontosan úgy hangzottak, hogy a 265 ci-s ( 4.3 literes) V8-as motor  279 lóerőt adott le 6500-as fordulatszámon.

A különböző szívóteknők, speciális kialakítású verseny vagy utcai alkatrészeket folyamatosan fejlesztették ki, a korai Flathead és Chevy kis blokkok után jöttek a Moparok és a Chevy nagy blokkra való Tunnel Ramok és akár 6 karburátor használatát engedélyező Cross Ram-ek. 

Egy Chevrolet Small Block Tunnel Ram szívóteknője

Élénken figyelték az újdonságokat, nem volt márka, melyre ne tudtak volna rövid időn belül megfelelő tuning készletet adni, legyen az Oldsmobile, vagy Pontiac.

Egy Early Hemi Crossram

Túl rövid pálya 

 Ezúttal sajnos nem egy klasszikus versenypályára gondolok, hanem arra a szomorú tényre, hogy bár  a hatvanas évek elejére igazán stabil és gyorsan gyarapodó vállalkozás volt az Edelbrock, sajnos  1962 novemberében Vic Edelbrock Senior mindössze 49 évesen daganatos megbetegedésben elhunyt.

Ha nem tudnánk, még találgathatnánk is, hogy mi lett volna ha a tehetséges motormágus tovább él, -bizonyára lett volna még pár nem várt ötlete,  de ismerve a továbbiakat és hogy fia Victor Junior sikeresen továbbvitte  a céget szélesítve annak kínálatát, az alkatrészek sokszínűségét.

Így aztán mindannyiunknak ott a lehetőség, hogy ha más nem, egy pöpec kis matricával megemlékezzen Mr. Sebességről, és úgy érezzük, mi is gyorsabbak lettünk valamivel-vagy csak mindig induljon a kocsink, mert jó a karburátorunk.

 Vic Sr. és néhány díj a sokkal több közül

Egy Ford Y Gasser blokk egysége